A COVID járvány már több mint két éve itt van a nyakunkon. Sokan az elzárkózást, mások a tagadást választják. Ami viszont biztos, hogy a helyzet mindenkire hatással van. A koronavírustól ill. a megbetegedéstől való félelem és a megelőző intézkedések mellett gyakran elhanyagolhatunk olyan tüneteket, melyek ha nem is azonnali, de hosszú távon meglehetősen komoly testi és lelki megbetegedés előjelei lehetnek. Meglehetősen sokan érzik úgy, hogy a kiégés veszélyezteti őket és szenvednek a tüneteitől. Ám ahelyett, hogy felépülnének, addig folytatják a munkát, amíg teljesen ki nem merülnek.
A burnout szindrómának számos oka lehetséges. Erről már korábban írtam. Most csak azokat a szempontokat igyekszem hangsúlyozni, amelyek a jelenlegi helyzetben jelentenek további rizikófaktorokat, és amire nemcsak az érintetteknek, hanem akár a munkaadóknak is érdemes odafigyelni. Annál is inkább mert a kiégés megelőzhető, és minél korábban fedezzük fel a tüneteit, annál hatékonyabban és gyorsabban lehet kilábalni belőle.
Engem is megdöbbentett, amikor 2020 végén az egyik középvállalatnál HR-es kulcspozíciójában dolgozó munkatárs egyik napról a másikra megbetegedett. Az utóbbi fél évben leginkább home office-ban dolgozott. A kilátások nem voltak túl derűsek: valószínűleg több hétre vagy hónapra esik ki a munkából. Aki ismeri és kapcsolatban volt vele, egyhangúlag az egyik legelkötelezettebb és nagy teherbírású munkatársként jellemzi, aki a pandémia kezdete óta még több feladatot vállalt magára. Ráadásul sokan hálásak is voltak neki, mert mindenkinek szinte azonnal segített, ha elakadt a feladatával.
Mi történt? A „váratlannak” tűnő helyzetnek sokféle oka tapintható ki már a fenti sorokból is. A munka helyszíne a koronavrus járvány során megváltozott. Otthonról intézte el azt, amit eddig a munkahelyén kialakított irodában végzett el. A munka és magánélet nemcsak a fizikai körülmények hatására kapcsolódott össze. A két gyermeke időközben nagyrészt áttért az online oktatásra, így a „tanulás” és nevelés feladatai is rá hárultak. A megnövekedett és megkétszereződött stressz, a határok meghúzásának hiánya, munkahelyi személyes kapcsolatokból fakadó feltöltődés hiánya, a munka és magánélet összefolyása felőrölte a fizikai és lelki tartalékokat.
Ez a példa bemutatja, hogy több tényező kölcsönhatása hogyan okozhatja a kiégést. Egyrészt ott van a megváltozott munkakörülmény, a megnövekedett teher vagy a nagy felelősség okozta terhelés. Ilyen külső hatás és elvárás lehet nemcsak az, amikor valaki tartósan nagy munkaintenzitásnak van kitéve, hanem ha ezzel párhuzamosan a magánéletében jelentkező stressz növekszik meg hosszabb ideig.
Másrészt vannak olyan kényszerek, belső dinamikák és elvárások, amelyek miatt a munkavállaló nem tud megpihenni vagy feltöltődni még akkor sem, ha szenved tőle és elemi érdeke lenne. Ezek az elvárások az érintettből fakadhatnak – például maximalista, túlértékeli a szerepét vagy fél a kudarctól.
A pandémia egyik nagy vívmánya a home office elterjedése. A számos előnye mellett azonban tetten érhető sokféle „mellékhatása” is. Az otthon végzett magán- és szakmai feladatok közötti folyamatos váltás rengeteg energiát leköt. Különösen a szülők tapasztalnak tartósan magas stresszt ennek következtében.
A munkahely nemcsak a munkavégzés színtere, hanem a társas kapcsolatoknak, barátságoknak a lehetőségét is biztosíthatja. Pl. a kávészünetek, közös ebédek mind-mind hozzájárultak egy olyan belső igény kielégítéséhez, mely fenntartott egyfajta egyensúlyt, ami most hiányzik. A személyes kapcsolódást nem pótolhatja teljes mértékben sem a telefon, sem az online találkozó. Másrészt a videokonferenciák nagyon magas koncentrációt és a kommunikáció más készségeit igénylik. Mindeközben az online találkozók gyakorisága is megnőtt. Az alkalmazottak úgy érzik, hogy munkájuk intenzívebbé vált. Ugyanakkor hiányoznak az olyan kompenzáló tényezők, mint a mozgás és a kollegiális eszmecsere.
Elvileg minden ágazat munkavállalói szenvedhetnek a járvány további terheitől. Ha mégis ki kell emelni egy területet, az az egészségügyben dolgozók köre. Az ápolószemélyzet és az orvosok munkakörülményei egyébként is nagyon megerőltetők a műszakos munka és a létszámhiány miatt. Emellett most a fertőzések magas kockázatával és a megnövekedett beteglétszámmal is meg kell küzdeniük. Nem csoda, hogy az egészségügyben dolgozók körében szorongás, a depresszió és a kiégés tünetei mind jelen vannak.
Nemcsak magunkon, hanem egymáson is észrevehetjük azokat az árulkodó jeleket, melyek kiégés akár kezdeti vagy előrehaladott fázisára utalnak. A kiégés egyébként is az a fajta tünetegyüttes, melyet nehéz magunkon észrevenni még akkor is, ha szenvedünk tőle. A legfontosabb jelek közé tartozik a kimerültség és a saját teljesítményével való elégedetlenség. Az érintettek nem tudnak kikapcsolni, és kiégettnek érzik magukat. Ezáltal figyelmen kívül hagyják pihenésigényüket, és még többet dolgoznak, míg végül össze nem esnek.
A legfontosabb tünetek:
A kiégés nem hirtelen következik be, hanem folyamatosan, akár hónapok vagy évek alatt alakul ki. A tünetek egyre súlyosbodnak a folyamat előrehaladásával. A kezdeti „idealizmus” fázisában több feladatvállalás, maximalizmus, túlzott bevonódás vagy a pótolhatatlanság érzése jellemző. Később fizikai és érzelmi fáradtság, cinizmus, a kapcsolatok leépítése, fizikai tünetek, végül pedig kétségbeesés és depresszió. A munkáltatók szempontjából is fontos tény, hogy az időben történő beavatkozás hiányában a kiégett munkavállalók végül nem tudnak dolgozni, és fekvőbetegként kell őket kezelni.
Minél korábban ismeri fel valaki és kezd el változni és változtatni, annál gyorsabb a kiút. Ugyanakkor elmondható, hogy amilyen hosszú folyamat vezet a kiégés tünetegyüttesének kialakulásához, ugyanolyan hosszú a felépülés is.
A burnoutból való kilábalás először annak tudatosításával kezdődik, hogy a folyamatban hol tart az érintett. Majd következhet mind a külső, mind pedig a belső kiváltó okok feltárása, amelyek hozzájárulnak a kiégés kialakulásához. Erre építve fontos új stratégiákat találni és kipróbálni a mindennapi élet nagyobb nyugalma és belső békéje érdekében.
Ha úgy érzed érintett lehetsz, a honlapomon található online kitöltető tesztet ajánlom a figyelmedbe. A 30 kijelentést tartalmazó teszt eredményét egy ingyenes és kötelezettségmentes félórás coaching keretében beszélheted meg velem.
Ha a témával kapcsolatban kérdésed van, vagy úgy érzed, hogy szívesen fejlesztenéd azokat a készségeidet, melyek a kiégés megelőzésében vagy leküzdésében segítenek, keress meg elérhetőségeimen.
Ha céged vezetőjeként keresel trénert vagy akár szervezetfejlesztőt, akivel közösen alakítanál ki olyan kultúrát vagy vezetnél be megoldásokat, melyek segítik megelőzni a kiégést, keress meg, hogy megtudjam, neked miben segíthetek.
A munkahelyi hibázás gyakran ijesztő lehet. Gyermekkorunktól kezdve tanítanak arra, hogy hibázni rossz, mert az kudarcot jelent. Akik elfogadják ezt az álláspontot,
Mi is az a fejlődési szemlélet (growth mindset) és milyen hatása van ennek akár a személyes életünkben vagy a szervezeti működésben? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz ebben a cikkben.
Egy 🔥 kiégéssel küzdő munkatárs aggodalmat kelt a vezetőben. Nemcsak azért, mert láthatóan csökken a teljesítmény és a korábbi lelkesedés, hanem azért is, mert leggyakrabban a kulcsemberek a veszélyeztetettek, akik aztán magukkal viszik a csapat teljesítményét is.
A szorongás még jobban növekszik a vezetőben, ha nem tudja, hogy ilyenkor mit tegyen és mit NE. Jó lenne ilyenkor egyszerűen csak egy múló hétköznapi fáradságként kezelni vagy egy-két jó poénnal elütni a dolgot, és hajtani tovább. Ez viszont csak ront a helyzeten.
7 dolgot sorolok fel, amit biztosan ne tegyél, ha segíteni akarsz a kiégett munkatársnak. Ha ezeket elkerülöd, könnyebben megtalálod a hatékony eszközöket is.
