A kiégés sok ember fejében még mindig „menedzser-betegségként” van jelen, amivel csak pl. a tőzsdei brókerek körében találkozhatunk. A burnout szindróma ennek ellenére sokkal szélesebb körben érinti akár a segítő szakmákban, iskolákban, egészségügyben, egyházi közösségekben vagy akár a kisvállalkozásokban dolgozó vezetőket vagy alkalmazottakat is.
- Egyedül hagyva érzed magad a munkádban és nélküled az egész folyamat vagy vállalkozás összeomlana?
- Gyakori, hogy a munkaidőn túl is a munkahelyi feladatok, konfliktusok, nehézségek kötik le a gondolataidat?
- Magasak az elvárások és nem érzed, hogy a felettesed elismerné az erőfeszítéseidet?
- Nem adnak felüdülést azok a szabadidős tevékenységek sem, amelyek korábban segítettek ellazulni?
- Úgy érzed, hogy folyamatosan bizonyítanod kell az alkalmasságodat?
- Összerándul a gyomrod, amikor reggel felkelsz, hogy indulj a munkába?
- Irritálnak az ügyfeleid/klienseid/tanítványaid?
- Régóta és végletesen kimerültél?
Ha csak néhány kérdés ezek közül, vagy hasonló gondolatok foglalkoztatnak, akkor lehet, hogy érintett vagy.
A vezető vagy tulajdonos szempontjából az sem elhanyagolható ugyanakkor, hogy egy munkahelyen milyen mértékben vannak kitéve az alkalmazottak a kiégés veszélyének. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen negatív következménye lehet ennek akár gazdasági vagy hatékonysági szempontból. Kutatási eredmények mutatják, hogy pl. a munkahelyi hiányzás oka 50-60%-ban valamilyen módon a stresszre vezethető vissza. A hosszú távú, állandó stressz pedig a kiégéshez vezet.
Ebben a megközelítésben talán nemcsak az érinettek hanem a munkaadók szempontjából is fontos kérdés, hogy melyek a leggyakoribb kiváltók, és mit tehetünk ellene?
A burnout egy fokozatos folyamat, amely általában szakaszosan, több hónap vagy év alatt alakul ki. A többszörös stressz a munkahelyen és a családban, a teljesítménykényszer vagy mobbing a visszajelzések hiánya vagy éppen az autonómia hiánya a kiégés leggyakoribb kiváltó oka.
Igaz, hogy valamilyen mértékű stressz mindenkit érint, és akár extrém kihívások teljesítésére, nagyobb mértékű stressz elviselésére is képesek vagyunk, de bizonyos idő után kimerülnek a tartalékok. A kiégés hosszan tartó stressz állapot eredménye. Ha pedig hosszabb ideig nincs lehetőségünk megpihenni vagy regenerálódni, akkor a tünetek krónikussá válhatnak, túlstimulálják az idegrendszert.
A kiégés tehát a tartós belső és külső stressz tényezők másodlagos reakciójának tekinthető, amelyet már nem lehet megfelelő ellenállással ellensúlyozni. A tünetek mind a fizikai, mind a szellemi, mind az érzelmi szintet befolyásolják.
Kiégés és depresszió
A hasonló tünetegyüttes miatt a kiégés és a depresszió kifejezéseket gyakran egyenlővé teszik. Mindkettőt jellemzi a kedvetlenség, az alacsony energiaszint, az álmatlanság, a depressziós hangulat és a stresszes viselkedés.
A depresszió egyértelmű pszichiátriai, klinikailag elismert diagnózis, világosan meghatározott tünetekkel. Ezzel szemben a kiégés nem klinikai diagnózis. A kiégés csupán a folyamatot és a teljes fizikai, szellemi és érzelmi kimerültség állapotát írja le. A depresszió azonban a kiégési folyamat tünete lehet. A kimerült emberek más jeleket is mutatnak, például félelmet, alkalmazkodási rendellenességeket és egyéb pszichoszomatikus tüneteket, például szív- és érrendszeri problémákat, emésztési problémákat stb.
A burnout nemcsak a tünetek felől, hanem a kiváltó okok felől is körülhatárolható. A kiváltó okokat fel lehet osztani belső és külső kockázati tényezőkre.
Belső kiváltó tényezők: Ezek mindenekelőtt hajlamosítják a személyiségjegyeket. Az előbbi csoportba azok a személyiségjegyek tartoznak, melyek hajlamosabbá tehetnek a kimerülés kockázatára. Az érintetteknél gyakran alacsony az önbecsülés, és magas teljesítményigényt támasztanak magukkal szemben. A kívülállók gyakran perfekcionistáknak tekintik őket, akik elhanyagolják saját szükségleteiket és szeretik elkerülni a konfliktusokat.
A külső kiváltók között általában a megterhelő munkahelyzet jellemző. A túlmunka, az időhiány, az elismerés és a beleszólás hiánya, tisztázatlan felelősségi és feladatkör, az anyagi megbecsülés hiánya mind elősegíti a belső kiégést. Sok esetben azonban a kiégés különböző stressztényezők felhalmozódásából alakul ki, amelyek az élet több területére kiterjedhetnek. A párkapcsolati problémák vagy a családban előforduló betegségek fokozzák a meglévő stresszforrásokat.
Melyek a kiégés tipikus tünetei?
A kiégés különböző szinteken érezteti hatását. A félelem érzése érzelmi szinten gyakrabban fordul elő. A saját képességeibe vetett bizalom erősen korlátozott. A korábban kellemesnek vélt tevékenységek kevésbé lesznek fontosak. Az érintettek tehetetlennek érzik magukat, és a tehetetlenség érzését tapasztalják a környezet befolyásolásának lehetőségeivel kapcsolatban is.
Gondolati szinten az értelmetlenség és a perspektíva hiányának érzése merül fel. A koncentrációs képesség erősen korlátozott, csakúgy, mint a kreativitás és a képzelet. Nehézkessé válik a döntéshozatal, egyre gyakrabban kerülnek bele hibák is. Állandóvá válik a fáradtság, a folyamatos kimerültség érzése uralkodik el az érinetten. Előfordulnak a szexualitásban is zavarok. Megváltozik a viselkedés is, ami gyakran a környezet számára cinizmusban, érhető tetten. Jelentkezhet önvád is, különösen akkor, amikor a teljesítménykényszer megmarad, de a teljesítőképesség határait rég elértük. Éppen ez a bűntudat és szégyen az egyik oka annak, hogy kevesen kérnek külső segítséget vagy osztják meg érzéseket kollégáikkal vagy barátaikkal.
A gyakran kísérő fizikai tünetek közé tartoznak az alvászavarok, a gyomor-bélrendszeri betegségek, a fertőzésekre való fokozott hajlam, a ciklus rendellenességei, a szív- és érrendszer betegségei, a szívdobogás, a fülzúgás stb.
Megelőzhető-e és kezelhető-e a burnout?
Igen. Minél korábban ismeri fel valaki és kezd el változni és változtatni, annál gyorsabb a kiút. Ugyanakkor elmondható, hogy amilyen hosszú folyamat vezet a kiégés tünetegyüttesének kialakulásához, ugyanolyan hosszú folyamat a megküzdés is.
A burnoutból való kilábalás először annak tudatosításával kezdődik, hogy a folyamatban hol tart az érintett. Majd következhet mind a külső, mind pedig a belső kiváltó okok feltárása, amelyek hozzájárulnak a kiégés kialakulásához. Erre építve fontos új stratégiákat találni és kipróbálni a mindennapi élet nagyobb nyugalma és belső békéje érdekében.
Ha a témával kapcsolatban kérdésed van, vagy úgy érzed, hogy szívesen fejlesztenéd azokat a készségeidet, melyek a kiégés megelőzésében vagy leküzdésében segítenek, keress meg elérhetőségeimen.