You are currently viewing Munka és magánélet (2.): Tippek és gyakorlatok

Munka és magánélet (2.): Tippek és gyakorlatok

A work-life balance megteremtésének stratégiái

Az előző cikkben a WORK-LIFE BALANCE jelentőségéről írtam. Mi sem mutatja jobban, hogy mennyire fontos téma ez, mint az, hogy a megfelelő egyensúly megtalálása motiváltabbá és hatékonnyá tessz, megóv a túlzott stressztől és az érzelmi és fizikai kiégéstől. A munka és magánélet egymáshoz való viszonya különösen fontos vállalkozók, segítő szakmában önálló praxist vivők számára is, hiszen őket különösen is érintheti a stressz és a magánéletüket, egészségüket is veszélyeztető kibillent egyensúly.

 Nyolc gyakorlati tippet sorolok fel, melyek segítenek a munka és magánélet egyensúlyának megtalálásában és fenntartásában. Íme:

1. Ismerd meg magad a munka és magánélet egyensúlyában

Az elégedett élet első lépése az önismeret. Ismerd meg magad, hogy megtudd, mi tesz boldoggá és mi az, ami fáraszt vagy kimerít. Mekkora stresszre számíthatsz a munkahelyeden, mennyi az, amit időnként gond nélkül elviselsz vagy akár még hatékonyabbá is tesz, és mikor kell meghúzni a határt? Mi az a tevékenység, ami feltölt és mi az, ami kimerít? Melyek az erősségeid és mik a gyengeségeid? Milyen viselkedési vagy életvezetési szokásokat lenne érdemes fejleszteni és mi az, amit jobb lenne elhagyni?

Ha ismered és tudatosítod az értékrendedet, igényeidet és céljaidat az életben, akkor ez automatikusan magasabb teljesítményhez vezet. Koncentráltabb vagy, és tudod, mit kell tenned, hogy teljesnek érezd az életed. Ha kevés a tudatosság, akkor a hangsúly általában nem jó irányba billen el, és könnyen lehet, hogy nem a magad életét, hanem a mások által elvárt vagy korlátozott életet éled. Az életed munkával töltött része sokkal könnyebb és kevésbé megterhelő lesz, ha tetszik, amit csinálsz, vagy tudod, mit kell tenned ahhoz, hogy a helyeden érezd magad.

2. Megfelelő időgazdálkodás

Ha nem lehet elegendő időt fordítani a magánéletre, és a munka túl sok időt vesz igénybe, nem feltétlenül az az oka, hogy 24 órába nem fér bele egyszere magánélet és munka is. Meg lehet tanulni a helyes időgazdálkodást. Időmegtakarítással te is megkaphatod a jól megérdemelt pihenés pillanatait, és mindezt túlórák nélkül is megteheted. Az időgazdálkodás témája megér egy másik írást, itt ezért csak a monitorozás eszközét és az ú.n. „időrablókat” említem meg.

Ha kb. két hétig folyamatosan jegyzeteled, hogy milyen tevékenységgel mennyi időt töltesz (lehetőleg minél pontosabban), kapsz egy diagnózist arról, hogy pontosan hol és mivel megy el az időd. Lehet, hogy meg fogsz lepődni. Ha megvan, akkor gondold át: mit lehet rövidíteni, mit érdemes teljesen elhagyni, mi az, amit más is megoldhat helyetted, stb.

Időrablóból sokféle van. Ilyenek pl. a közösségi oldalak naponta többször, hosszasan való görgetése, azonnali reagálást követelő eszközök (pl. telefon), felesleges kérdések kollégáktól, nem megfelelően szervezett vagy nem jól előkészített tevékenységek, megbeszélések stb. Mindaz, ami megakadályoz az összpontosításban vagy a hatékony munkavégzésben. Ne feledd: a magánéletben is ott lehetnek az időrablók.

3. Állíts be magadnak időkorlátot

Időt, összpontosítást és energiát kell fordítani a hatékonyság biztosítására. Az időkorlát segít abban, hogy a feladatok ne folyjanak össze és ezáltal hatékonyabban elvégezhetők legyenek. Ha már előre tudod, hogy elméletileg három órát adhatsz magadnak egy feladat elvégzésére, ez alapvetően lelassítja a munkafolyamatot. Bár a feladatot valójában egy óra alatt elvégezhetted volna, mégis ki fogod haználni a három órárát. Egy kis nyomás a dolgok elvégzésére valójában egyáltalán nem rossz.

Mindig magadnak kell beállítanod ezeket az időkorlátokat, és következetesen ragaszkodnod hozzájuk. Még akkor is, ha kevésbé lenne stresszes, amikor azt a feladatot háromszor annyi idő alatt végeznéd el és ugyanúgy munkaidőnek számolod. Ha ugyanis egy órán belül elvégezted a feladatodat, még két órád van magadra, ami javíthatja a munka és a magánélet egyensúlyát.

4. Kezd először a nehezebbel

Ha van egy listád a feladataiddal, és más szempont nem szól bele a sorrendbe, akkor először azt a feladatot kell elvégezni, amelyet a legkevésbé szeretnéd. Ha a végére hagyod, akkor egyre nagyobb az idő nyomása és még nehezebbé válik, amit a megnövekedett stressz tetéz. Attól tarthatsz, hogy nem lesz kész határidőre, ami akár túlórához is vezethet. Ha a legnehezebb lesz az első az elvégzendők között, akkor friss energiával és időben készülhet el a feladat, így a többit is motiváltabban végezheted el. Ha ez sikerül, több időd és energiád lesz a privát életedben is.

5. Kerüld a zavaró tényezőket

Akár magán, akár szakmai szempontból, a feladatok elvégzése során a fontos lehet a zavaró tényezők figyelmen kívül hagyása és elkerülése. Nem minden munkakörben és nem mindig szükséges az okostelefonunk. Legyen az a szabadidő része (ott is csak határok között). Ha csak 15 percenként nézed a mobiltelefonod, csak röviden válaszolsz, vagy csak egy kicsit szörfözöl, az összeredmény valójában hosszú idő, amelyet felhasználhattál volna a feladataidhoz.

A tökéletes időgazdálkodás kulcsa abban rejlik, hogy elemzed önmagad és tudatosan kilépsz a megszokott kényelemből. Az állandó rendelkezésre állás károsítja a munka és a magánélet egyensúlyát. Ha fontos munkákat kell elvégezni, akár közölheted is azokkal, akik kapcsolatba léphetnek veled, hogy most szükséged van a zavartalan időre. Ha nem tudod megállni, hogy időnként ellenőrizd a telefonodon beérkezett üzeneteket, az is segíthet, hogy egy másik helyiségben rakod le és csak szünetekben nézel rá.

Egy irodában nem ritka, hogy nem messze tőled valamilyen beszélgetés zajlik. Ha nem kell feltétlenül bekapcsolódnod, hagyd figyelmen kívül. A csevegések helyett a feladataidra lesz több időd. Fontos, hogy jó legyen a kapcsolatod a munkatársaiddal, de a munkahelyen továbbra is a munkának van prioritása. Végül is a beszélgetéseket a szünetekre is el lehet halasztani.

6. Építs ki jó kapcsolatokat munkatársaiddal

A munkahelyi stressz nemcsak az elvégzendő feladatok miatt keletkezik. A feszült kapcsolat a kollégákkal és a felettessel rendkívül megnöveli a pszichés stresszt. Ez az állandó rivalizálástól a nyomásgyakorláson, megfélemlítésen, át akár a magányig terjedhet. Ezért fontos a konfliktusok belső megoldása, a csapatmunka, a figyelmesség és a szünetek közös eltöltése. Ha eddig nem sikerült jó kapcsolatot kiépítened a kollégáiddal, akkor itt az ideje. Mi lenne, ha meglepnéd valami kis figyelmességgel a munkatársaidat vagy meghívnád őket valamilyen közös programra? Ha konfliktusok alakultak ki, akkor érdemes azt megbeszélni, rendezni. Eldöntheted, hogy a folyamatos feszültség, vagy egy konfliktus tudatos feloldása kifizetődőbb hosszú távon.

Ha jó a kapcsolatod a munkatársaiddal, akkor a munka többé nem tűnik munkának. Pozitív hangulatú környezetben lényegesen produktívabb vagy. A reggeli felkelés után sincsenek negatív érzéseid, sőt talán örömmel várod a kollégáiddal való találkozást. Ha maga a munka nem elég kielégítő számodra, akkor a kollégákkal való jó kapcsolat biztosíthatja azt az egyensúlyt, amelyre szükséged van a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyához.

7. A magán és a szakmai találkozók egyensúlya

Ha egy munkahelyi megbeszélés, túlóra vagy váratlan program ütközik a családoddal, barátaiddal korábban már lebeszélt programmal, természetesnek tűnik, hogy a magán programok könnyebben áthelyezhetők, mint a munkával kapcsolatosak. Talán úgy érzed, hogy a barátok és a család mindig megértőbb, mint a munkáltató, és ennyi kompromisszumot mindenki felvállalhat a személyes kapcsolataidban, ha már úgyis olyan sokat kell dolgoznod (értük). Valóban megértőbbek? Valóban nem lesz mindez rossz hatással hosszú távon a kapcsolataidra? Lehet, hogy később már sajnálni fogod.

A munka és magánélet egészséges egyensúlyának biztosítása érdekében a magánjellegű programokat ugyanolyan komolyan kell venni, mint a munkával kapcsolatos találkozókat. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy az élet hosszú távon csak munkából és annak kipihenéséből fog állni. Nem hiába: „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás”. A monotonitás sok ember számára nem jelent kielégítő állapotot. A társas kapcsolatok tartós hiánya magányhoz és depresszióhoz vezethet. Nem szabad lebecsülni azokat a programokat, amelyek a munka világán kívül kötnek össze családoddal, rokonaiddal vagy barátaiddal. Ezek elhanyagolása veszélyezteti az munka és magánélet egészséges egyensúlyát, és korlátozza életminőségét.

8. Egészség és testmozgás

A mentális egészség, amelyet stabil környezet erősít, magában foglalja a fizikai egészséget is. A munka és a magánélet közötti egyensúly érdekében sok embernek elegendő testmozgásra és egészséges étrendre (is) van szüksége. Különösen akkor, ha egy irodában dolgozik, egész nap ül, és a rövid szünet alatt csak gyorsan felmelegít valami ennivalót. Ha egyensúlyt akarsz teremteni, tegyél időnként egy sétát, menj edzeni vagy futni. A testmozgás endorfint szabadít fel, és sok stressz, feszültség is levezethető ezzel, amit már nem fogsz hazavinni a családi otthonodba. Az ilyen programba bevonhatók a barátok és családtagok is. Ha pl. hétköznap nem lehet, a hétvégén főzz valami frisset, lehetőleg másokkal együtt. Így biztosíthatod, hogy a személyes kapcsolataid, a munkád és a testi egészséged egyensúlyban legyen.

Neked melyik tipp tűnik a leghasznosabbnak?

Ha kérdésed van, vagy úgy érzed, hogy több segítség kell a munka és magánélet egyensúlyának helyreállításához, ha több harmóniát szeretnél megtapasztalni, szívesen támogatlak ennek elérésében online vagy személyesen is. Vedd fel velem a kapcsolatot.

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin

Vélemény, hozzászólás?